jún 4th10 dolog, amiért jobb a film, mint a regény

A Jack Reacher című mozifilm Child One Shot című regényéből készült. Tudd meg, miért jobb a forgatókönyv, mint az eredeti kézirat!

1. 1. Pörgősebb. Nem elnyújtottan, vontatottan halad a cselekményszövés. Borzalmas tragédia, letartóztatás, kóma, Reacher előkerül, megtámadják… csak kapkodjuk a fejünket, olyan tempóban követik egymást az események.
2. 2. Kevesebb szereplő. Ezáltal áttekinthetőbb, ennek köszönhetően a cselekmény is feszítettebbé vált. Nincs benne Rosemary Barr, első ügyvéd, pszichológus szakértők, Franklin magánnyomozó, Eileen Hutton, Ann Yanni, helyszínelő és kisebb csapattal rendelkezik az orosz maffia.
3. 3. Feszültségkeltés. Barr szótlanabb. Nincs terelés. Csak átnyújt egy cetlit: Kerítsék elő nekem Jack Reachert!
4. 4. Homály. Barr csak a legvégén ébred fel a kómából. Így nem találkozik Reacherrel, nem beszél vele, ismeretségük bizonyos részletei pedig egészen a végéig homályban maradnak.
5. 5. Áldozatok. Itt egy férfi és négy nő. A könyvben egy nő és négy férfi, ami túl hamar a nőre, mint tudatosan kiválasztott célpontra tereli a figyelmet. Nem hagyható figyelmen kívül a tipikus hollywoodi emócionális vonal sem: Felkorbácsolják az érzelmeket. Amikor megismerjük a történetüket, végtelen együttérzést vált ki a nézőből. Már-már túlzásnak is hat, Cruise/Reacher ezért próbálja meg tompítani a részrehajlást a megcsalásra utaló célzással.
6. 6. Helen Rodin. A filmben világosabb, miért vállalja a népszerűtlen tömeggyilkos garantáltan reménytelennek tűnő védelmét – apjával szemben. Felsejlik egy apai elismerésre áhítozó, mindenáron bizonyítani akaró lány kétségbeesett alakja. Érdekes, hogy a regényben közömbös marad Reacher sármjával szemben, míg a filmben ő sem vonhatja ki magát a “varázs” hatása alól, ám végül nem történik köztük semmi. A vonzódás kell is, különben hiányérzetünk lenne, az ilyesmi egy Reacher-sztori elmaradhatatlan része. (“Men want to be him, women want to be with him.”) És ugye, a filmben nincs Eileen Hutton, akivel a regényben Reacher lefekszik…
7. 7. Reacher letartóztatása. Így hitelesebb a verekedés megrendezettségére utaló gyanú, és nem olyan béna Reacher letartóztatása és szabadon engedése, mint a könyvben.
8. 8. A Zec. A filmben hitelesebb az alakja, főleg a kivégzéses jelenetnél, ahol felajánlja a csalódást okozó emberének, ha leharapja a hüvelykujját, életben hagyja. (“Nem értem. Mindig inkább a golyót választják.”) A Zec nagy túlélő. Ez a filmben jól fel van építve, a regényben azonban csak Reacher jelenti ki róla váratlanul, gyakorlatilag úgy, hogy alig ismeri még az öreget…
9. 9. Barr és az elcserélt céllövőlap. Ez valahogy számomra életszerűbb, mint a regénybeli változat, ahol Barr közelről kézifegyverrel lövi a telitalálatokat, mivel kezdődő paralízise már nem teszi lehetővé a valódi céllövést.
10. 10. Befejezés. A rosszak elnyerik méltó büntetésüket. A könyv kurtán-furcsán ér véget. A filmben Reacher meglépi, amit meg kell. A pillanat, amikor erre a Zec is rádöbben, igazi csemege és kulcsmomentum is egyben.