aug 7th16. cím – The Affair
Az ügy. Ez sajnos, az egyik legszerencsétlenebb választás a magyar címre nézve, és ezt bizony a GeneralPress és a Reader’s Digest kéz a kézben együtt nézték be. Nem kell senkinek sem messzire mennie ahhoz, hogy világos legyen: az ‘affair’ szó többféle jelentéssel is bír. És amennyiben ismerjük a regény cselekményszálát (-szálait!), kétség sem férhet hozzá, hogy az affér a történet szempontjából többrétegű jelentést is magában hordoz. Javaslatom tehát egyértelműen: Az affér.
Az ügy egyébként még meg is állná a helyét, ha ez lett volna AZ ÜGY, ami miatt Reacher otthagyja katonai karrierjét és a legtöbb regényből jól ismert csavargást választja helyette. Ha ez lett volna az a nagy sztori, ami az életében bekövetkező gyökeres változást indukálta. De valójában nem így van. A kiváltó ok csak egy teljesen mellékes epizód a The Affair-ben.
by Ortegajún 4th10 dolog, amiért jobb a film, mint a regény
A Jack Reacher című mozifilm Child One Shot című regényéből készült. Tudd meg, miért jobb a forgatókönyv, mint az eredeti kézirat!
- 1. Pörgősebb. Nem elnyújtottan, vontatottan halad a cselekményszövés. Borzalmas tragédia, letartóztatás, kóma, Reacher előkerül, megtámadják… csak kapkodjuk a fejünket, olyan tempóban követik egymást az események.
- 2. Kevesebb szereplő. Ezáltal áttekinthetőbb, ennek köszönhetően a cselekmény is feszítettebbé vált. Nincs benne Rosemary Barr, első ügyvéd, pszichológus szakértők, Franklin magánnyomozó, Eileen Hutton, Ann Yanni, helyszínelő és kisebb csapattal rendelkezik az orosz maffia.
- 3. Feszültségkeltés. Barr szótlanabb. Nincs terelés. Csak átnyújt egy cetlit: Kerítsék elő nekem Jack Reachert!
- 4. Homály. Barr csak a legvégén ébred fel a kómából. Így nem találkozik Reacherrel, nem beszél vele, ismeretségük bizonyos részletei pedig egészen a végéig homályban maradnak.
- 5. Áldozatok. Itt egy férfi és négy nő. A könyvben egy nő és négy férfi, ami túl hamar a nőre, mint tudatosan kiválasztott célpontra tereli a figyelmet. Nem hagyható figyelmen kívül a tipikus hollywoodi emócionális vonal sem: Felkorbácsolják az érzelmeket. Amikor megismerjük a történetüket, végtelen együttérzést vált ki a nézőből. Már-már túlzásnak is hat, Cruise/Reacher ezért próbálja meg tompítani a részrehajlást a megcsalásra utaló célzással.
- 6. Helen Rodin. A filmben világosabb, miért vállalja a népszerűtlen tömeggyilkos garantáltan reménytelennek tűnő védelmét – apjával szemben. Felsejlik egy apai elismerésre áhítozó, mindenáron bizonyítani akaró lány kétségbeesett alakja. Érdekes, hogy a regényben közömbös marad Reacher sármjával szemben, míg a filmben ő sem vonhatja ki magát a “varázs” hatása alól, ám végül nem történik köztük semmi. A vonzódás kell is, különben hiányérzetünk lenne, az ilyesmi egy Reacher-sztori elmaradhatatlan része. (“Men want to be him, women want to be with him.”) És ugye, a filmben nincs Eileen Hutton, akivel a regényben Reacher lefekszik…
- 7. Reacher letartóztatása. Így hitelesebb a verekedés megrendezettségére utaló gyanú, és nem olyan béna Reacher letartóztatása és szabadon engedése, mint a könyvben.
- 8. A Zec. A filmben hitelesebb az alakja, főleg a kivégzéses jelenetnél, ahol felajánlja a csalódást okozó emberének, ha leharapja a hüvelykujját, életben hagyja. (“Nem értem. Mindig inkább a golyót választják.”) A Zec nagy túlélő. Ez a filmben jól fel van építve, a regényben azonban csak Reacher jelenti ki róla váratlanul, gyakorlatilag úgy, hogy alig ismeri még az öreget…
- 9. Barr és az elcserélt céllövőlap. Ez valahogy számomra életszerűbb, mint a regénybeli változat, ahol Barr közelről kézifegyverrel lövi a telitalálatokat, mivel kezdődő paralízise már nem teszi lehetővé a valódi céllövést.
- 10. Befejezés. A rosszak elnyerik méltó büntetésüket. A könyv kurtán-furcsán ér véget. A filmben Reacher meglépi, amit meg kell. A pillanat, amikor erre a Zec is rádöbben, igazi csemege és kulcsmomentum is egyben.
ápr 27th5. cím – Echo Burning
Szintén a legjobb Reacher-sztorik közé tartozó könyvről van szó, amelynek a címe ragaszkodás esetén megoldhatatlan feladat elé állítja a fordítókat. Echo ugyanis a texasi település neve, ahol az események zajlanak, és a végén – ezzel talán nem árulok el sokat – valóban le is ég, ha nem is a szórt település jellegű kisváros egésze, de az események fő helyszínét jelentő farm maga. Az “Égő Echo” azonban magyarul használhatatlan.
Persze az amerikaiak sem helységnévként értelmezték az Echo-t, hanem mint visszhangot. Az Égető visszhang viszont nagyon jól megjeleníti a sötét múltban gyökerező ártatlan áldozatok síron túlról is felhangzó visszhangját, amely a jelenben vádlón égeti az egykori tettesek lelkét.
A GeneralPress Lángoló sivatag-ja jól hangzik, de kevésbé korrelál a regény tartalmával, a történetet ismerve a Reader’s Digest Utolsó pillanatban címe is kevésbé kifejező. Közelebb vitt volna az Égető szükség, amely által világossá válik, hogyan kerül Reacher a történetbe és egyáltalán kapcsolatba Carmennel. Esetleg lehetett volna még A farm sötét titka, amely már a regény mélyebb rétegeibe hatol le.
by Ortega
ápr 27th4. cím – The Visitor/Running Blind
Különböző címet kapott a brit és az amerikai kiadás, és meg kell hagyni, mindkettő jól sikerült. Az egyik legjobb Lee Child-regény elnevezése első ránézésre egyszerű, semmitmondó, ám tömörségében annál kifejezőbb. Sem a borító, sem a cím nem tekinthető bombasztikusnak, ám három jól sikerült bemutatkozás után már nagyon nem is volt szükség rá. A látogató/A titokzatos látogató (Reader’s Digest/GeneralPress) fordítások a brit címre nyúltak vissza. Nagyon ezzel nem lehetett melléfogni.
Szerintem mondjuk az amerikai cím erősebb. Marketinges szemmel nézve mindenképpen ezt választottam volna. Így lehetett volna magyarul Vakra futva. Ami jobban megjeleníti a Child által kedvelt játékot is a szavakkal. Mert az áldozatok “vakon” mennek végzetükbe a krimiirodalom egyik legkülönösebb technikájával gyilkoló tettes utasítására, miközben az FBI és Reacher csak sötétben tapogatóznak…
by Ortegaápr 27th3. cím – Tripwire
Reacher szemszögéből a veszteségek és nyereségek regénye. Igazi komor hangulatú történet, amelyben a főhősnek először kételyei támadnak a megérzéseit illetően, ám a végén azok mégis helyesnek bizonyulnak. Mit lehet tenni egy bűnszervezettel, amely hol a jog, hol az erőszak eszközével éri el, amit akar, és elpusztíthatatlannak tűnik? Csakis egy ügyvéd(nő) és egy Reacher-típusú “hero” veheti fel vele szemben a harcot!
Mert az áldozatok reménytelenül belegabalyodtak a pók hálójába… Itt el kell ismerni, a GeneralPress-kiadvány magyar címe (A pók hálójában) találóbb, mint az eredeti (Tripwire = szögesdrótakadály), mely utóbbi ugyan utal a történet militarista száljára is, ám az ezúttal másodlagos. A lényeget a magyar cím tökéletesen megfogta.
by Ortegaápr 12th2. cím – Die Trying
A második Reacher-regényben a hős olyan szituációba keveredik, amikor nincs más választása, mint hogy életét kockára téve próbáljon meg kiszabadulni szorult helyzetéből.
Vagy sikerrel jár, vagy legalább „próbálkozás közben hal meg” (= die trying), és nem „ágyban, párnák közt”…
Az eredeti cím ezúttal is ott van, a magyar Ne add fel könnyen (GeneralPress) viszont csak tétova kísérlet arra, hogy az angol nyelvűt visszaadja. Bátrabb kiállással lehetett volna a Háttal a falnak, ami 2001 óta ugyan szerzői joggal védett, ám a második Child-bestseller elvihette volna pálmát az 1999-es magyarországi megjelenéssel. Nem mellesleg ez a cím játékos utalás is lehetett volna a sztori bizonyos eseményeire. Szintén játék a szavakkal, bátrabb, ütősebb, „reacheresebb” lett volna a Küzdve vagy halva…
by Ortegaápr 10th1. cím – Killing Floor
Killing Floor – eredeti jelentése vágóhíd, mészárszék (a Reader’s Digest Válogatott Könyvek sorozatában az előbbi címmel jelent meg).
Ha a különös kegyetlenséggel végrehajtott elrettentő célú kivégzésekre gondolunk, nem áll távol a történettől. És bár mindkettő ugyanazt jelenti, én a Mészárszék-et szerencsésebbnek tartottam volna. Végső soron mészárlásról (is) olvashatunk. Ugyanakkor nem ez a szál a lényeges. A cím itt egyértelműen a figyelemfelkeltést szolgálta.
A másik magyar címet azonban óriási baklövésnek tartom. Elvarázsolt dollárok. Ezzel a sztori ki is lett herélve. Míg a regény első néhány száz oldala szórakoztató és izgalmas anélkül, hogy tudnánk, milyen illegális tevékenységnek köszönhetően tobzódnak a jólétben a margrave-i lakosok, addig a magyar kiadó (GeneralPress) megkímél bennünket a felfokozott várakozástól. Attól, amiért szeretünk krimiket olvasni…
by Ortegaápr 10thCímek – és magyar fordításaik
El kell ismerni, Child (és kiadója?) remek címeket ad regényeinek. Kivétel nélkül elmondható róluk, hogy tömörek, kifejezőek, és nem egyszer kreatív játékosság jellemzi a bennük szereplő szavakat. Az tény, hogy marketing szempontból, nem mindegyik ütős, de a thrillerek, krimik piaca annyira telített a túlzó, és a mögötte lévő tartalommal távolról sem összhangban álló címekkel, hogy talán éppen ez az elegáns visszafogottság az, ami célravezető.
Az első kötet címe, a Killing Floor ráadásul nem nélkülözte a hatásvadász elemeket, ám mögötte valóban kegyetlen vérengzések és egy nagyon jól sikerült történet áll. Ezek együtt alapozták meg az író hírnevét.
Nyilvánvaló, hogy a szójátékokkal egy fordító nem minden esetben élhet, ám az alábbiakban kitérek majd arra is, amikor nem túl szerencsés, vagy általam kifejezetten elhibázottnak tartott magyar cím alatt jelent meg Jack Reacher újabb és újabb kalandja. Persze, hál’ Istennek, van az ellenkezőjére is példa, amikor a hazai kiadás jobb nevet kapott, mint maga az eredeti.
- Killing Floor >>>
- Die Trying >>>
- Tripwire >>>
- The Visitor/Running Blind >>>
- Echo Burning >>>
- The Affair >>>
ápr 5thLee Child
Üdvözlet! A Lee Child rajongói oldal feltöltés alatt van. Hamarosan jelentkezem érdekes cikkekkel, összefoglalókkal, játékokkal, kvízekkel.
by Ortega