A Jack Reacher című mozifilm Child One Shot című regényéből készült. Tudd meg, miért jobb a forgatókönyv, mint az eredeti kézirat!
- 1. Pörgősebb. Nem elnyújtottan, vontatottan halad a cselekményszövés. Borzalmas tragédia, letartóztatás, kóma, Reacher előkerül, megtámadják… csak kapkodjuk a fejünket, olyan tempóban követik egymást az események.
- 2. Kevesebb szereplő. Ezáltal áttekinthetőbb, ennek köszönhetően a cselekmény is feszítettebbé vált. Nincs benne Rosemary Barr, első ügyvéd, pszichológus szakértők, Franklin magánnyomozó, Eileen Hutton, Ann Yanni, helyszínelő és kisebb csapattal rendelkezik az orosz maffia.
- 3. Feszültségkeltés. Barr szótlanabb. Nincs terelés. Csak átnyújt egy cetlit: Kerítsék elő nekem Jack Reachert!
- 4. Homály. Barr csak a legvégén ébred fel a kómából. Így nem találkozik Reacherrel, nem beszél vele, ismeretségük bizonyos részletei pedig egészen a végéig homályban maradnak.
- 5. Áldozatok. Itt egy férfi és négy nő. A könyvben egy nő és négy férfi, ami túl hamar a nőre, mint tudatosan kiválasztott célpontra tereli a figyelmet. Nem hagyható figyelmen kívül a tipikus hollywoodi emócionális vonal sem: Felkorbácsolják az érzelmeket. Amikor megismerjük a történetüket, végtelen együttérzést vált ki a nézőből. Már-már túlzásnak is hat, Cruise/Reacher ezért próbálja meg tompítani a részrehajlást a megcsalásra utaló célzással.
- 6. Helen Rodin. A filmben világosabb, miért vállalja a népszerűtlen tömeggyilkos garantáltan reménytelennek tűnő védelmét – apjával szemben. Felsejlik egy apai elismerésre áhítozó, mindenáron bizonyítani akaró lány kétségbeesett alakja. Érdekes, hogy a regényben közömbös marad Reacher sármjával szemben, míg a filmben ő sem vonhatja ki magát a “varázs” hatása alól, ám végül nem történik köztük semmi. A vonzódás kell is, különben hiányérzetünk lenne, az ilyesmi egy Reacher-sztori elmaradhatatlan része. (“Men want to be him, women want to be with him.”) És ugye, a filmben nincs Eileen Hutton, akivel a regényben Reacher lefekszik…
- 7. Reacher letartóztatása. Így hitelesebb a verekedés megrendezettségére utaló gyanú, és nem olyan béna Reacher letartóztatása és szabadon engedése, mint a könyvben.
- 8. A Zec. A filmben hitelesebb az alakja, főleg a kivégzéses jelenetnél, ahol felajánlja a csalódást okozó emberének, ha leharapja a hüvelykujját, életben hagyja. (“Nem értem. Mindig inkább a golyót választják.”) A Zec nagy túlélő. Ez a filmben jól fel van építve, a regényben azonban csak Reacher jelenti ki róla váratlanul, gyakorlatilag úgy, hogy alig ismeri még az öreget…
- 9. Barr és az elcserélt céllövőlap. Ez valahogy számomra életszerűbb, mint a regénybeli változat, ahol Barr közelről kézifegyverrel lövi a telitalálatokat, mivel kezdődő paralízise már nem teszi lehetővé a valódi céllövést.
- 10. Befejezés. A rosszak elnyerik méltó büntetésüket. A könyv kurtán-furcsán ér véget. A filmben Reacher meglépi, amit meg kell. A pillanat, amikor erre a Zec is rádöbben, igazi csemege és kulcsmomentum is egyben.
by Ortega